A kapcsolt vállalkozások transzferár nyilvántartási kötelezettségét bemutató Rendelet (22/2009. PM Rendelet) várható változásait előző blogbejegyzésemben elkezdtem bemutatni. A következőkben további érdekes újdonságokról lesz szó.

4. Az 50 millió Ft alatti értékű ügyletek mentessége

A mentesülés eddig azokra az ügyletekre vonatkozott (2010-től), amelyeknél a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban a teljesítések értéke nem haladta meg az 50 millió Ft-ot.

A kapcsolt vállalkozásokat érintő kötelezettségek és jogszabályi előírások egyre bonyolultabbak és egyre nagyobb kockázattal járnak.

A közös irányítás alatt álló cégek között a szokásos piaci áron történő együttműködés és számlázás betartása, és az ehhez kapcsolódó adminisztrációs terhek komoly kihívást jelentenek már évek óta.

A piaci ár alkalmazását alátámasztó transzferár szabályzatokat manapság már szinte minden érintettnél kérik a revizorok.

Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a szabályokkal, amelyek sajnos szinte évről évre változnak és módosultak az elmúlt években is. Most egy jogszabálytervezet szerint ismét változi fog a transzferár szabályokat tartalmazó 22/2009. Pénzügyminisztériumi Rendelet.

Milyen esetekben mentesülhetünk a transzferár nyilvántartás készítése alól?

A 22/2009. Pénzügyminisztériumi Rendelet 2012-től több mentességet is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogy mikor nem kell transzferár dokumentációt készítenie a vállalkozásoknak.

Nézzük, melyek ezek a mentességek!

Nem terheli a Rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót

a) magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján,

Manapság a világkereskedelem jelentős része kapcsolt vállalkozások között zajlik.

Mit takar a kapcsolt vállalkozás fogalma?

Röviden: kapcsolt vállalkozások azok, akik nem függetlenek, azaz az irányításuk egy kézben összpontosul. A fogalom pontos definícióját itt találhatja.

Amennyiben Ön egy olyan vállalatnak a tulajdonosa, vagy olyan cégnél dolgozik, amelynek lehetnek kapcsolt vállalkozásai, kiemelt figyelemre számíthat az Adóhatóság részéről.

Ingatlan bérleti díj szokásos piaci ára

Sokszor előfordul, hogy egy cégcsoport tagjai közös székhellyel rendelkeznek, mivel a cégcsoport érdekei (hatékonyság növelés, racionalizálás, stb.) ezt kívánják meg. Esettanulmányom soron következő részében egy anyavállalat és leányvállalata (kapcsolt vállalkozások) közötti ingatlan bérleti ügyet vizsgálok meg.

Egy informatikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás az általa független féltől bérelt ingatlan egy részét albérletbe adja a leányvállalatának.

A nem független vállalkozások irányított árakat alkalmaznak, ezek befolyásolhatják a költségeket, nyereséget és kockázatokat. Az ilyen cégek egymás számára transzferárakat számítanak fel árukért és szolgáltatásokért.

A más-más országokban tevékenykedő kapcsolt vállalkozások (anya és leány) transzferárral befolyásolják az adott cégek adóalapját.  Ha az egyiket szigorúbb adórendszer érinti, mint a másikat, az adóköteles jövedelmet mindkét vállalat ez utóbbi országban igyekszik kimutatni.

A 2013-as NAV ellenőrzési irányokról szóló blogsorozatom utolsó részéhez érkeztünk.

Itt a befejező részben megnézzük a NAV által kockázatosnak ítélt tevékenységi köröket, melyekben tevékenykedő vállalkozások idén kiemelt figyelemre számíthatnak az Adóhatóság részéről.

A 2013-as NAV ellenőrzésekről szóló blogsorozatom előző részében elkezdtem megvizsgálni azokat az eseményeket, amelyekre különösen figyelnünk kell. Most folytatom a kockázatos ügyek bemutatását.

Folytatom a 2013-as NAV ellenőrzésekről szóló blogsorozatomat. Előző blogbejegyzésemben arról volt szó, hogy milyen trendek várhatóak idén az ellenőrzésekben.

Most pedig arról lesz szó, mik a kiemelt ellenőrzési események.

Milyen trendek várhatóak idén a NAV ellenőrzéseiben?

Előző blogbejegyzésemben arról írtam, hogy milyen kockázati tényezők alapján választja ki 2013-ban a NAV, hogy kiket fog ellenőrizni.

Most pedig megnézzük a legfontosabb ellenőrzési területeket.