20 kérdés és válasz a kapcsolt vállalkozásokról

20 kérdés és válasz a kapcsolt vállalkozásokról

A kapcsolt vállalkozásokat érintő speciális előírásokhoz nyújtunk segítséget húsz kérdést és választ tartalmazó összeállításunkban, melyben a legfontosabb tudnivalókat állítottuk össze.

1. Hol található meg a kapcsolt vállalkozás fogalma?
A kapcsolt vállalkozás fogalma több jogszabályban is megtalálható, ezek közül a legfontosabbak:
Tao. törvény (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról),
Art. (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről),
Sztv. (2000. évi C. törvény a számvitelről).

2. Melyik kapcsolt vállalkozás fogalmat kell alkalmazni az adótörvények esetében?
A fent említett Tao. tv-ben és az Art-ben meghatározott fogalom megegyezik, ez a definíció alkalmazandó az adótörvények értelmezésekor.

3. Hol találjuk meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát a Tao. tv-ben és az Art-ben?
A fogalmat (mely ugyanúgy szól) megtaláljuk az alábbi helyeken:
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 4.§. 23. pont
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 178.§. 17. pont

4. Mi a fogalma a kapcsolt vállalkozásnak az Art. (és Tao. tv.) szerint?
Kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

5. Kik lehetnek egymással kapcsolt vállalati jogviszonyban?
A kapcsolt vállalkozások fogalmában meghatározottak szerint mindenki, aki adózónak minősül, például: magánszemély, adószámos magánszemély, őstermelő, egyéni vállalkozó, egyéni cég, Kft., Bt., Zrt., Nyrt., egyesület, alapítvány, szövetkezet, egyesülés, európai részvénytársaság, európai szövetkezet, külföldi vállalkozó, stb.

6. Mikortól áll fenn egy kapcsolt vállalati jogviszony?
Attól a naptól kezdődően, amikor a fogalom szerinti helyzet fennáll. Figyelem, a kapcsolt vállalati jogviszony attól függetlenül fennállhat, hogy a felek között elindult-e bármilyen gazdasági kapcsolat vagy nem.

Kapcsolt-vallalkozas-webinar

7. Mit jelent a többségi befolyás?
A többségi befolyás fogalma a Ptk-ban található meg (8:2.§.).

(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy
b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

(3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.

(4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

(5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

8. A kapcsolt vállalati jogviszony fennállhat-e közvetett módon?
Igen. Például egy vállalkozásnak van egy 100%-os leányvállalata és annak is van egy 100%-os leányvállalata. Mindhárom cég egymás kapcsolt vállalkozása.

9. A kapcsolt vállalati jogviszony fennállhat-e magánszemély tulajdonosokon keresztül?
Igen. Például, ha egy magánszemélynek két cégben többségi tulajdona (szavazati joga) van, akkor ez a két cég egymás kapcsolt vállalkozása.

10. Minden esetben be kell-e jelenteni a kapcsolt vállalkozási jogviszonyt?
Nem. Csak akkor kell bejelenteni a kapcsolt vállalkozást a NAV felé, ha azzal valamilyen ügylet, tranzakció, szerződés valósult meg, az első ilyen eseménytől számított 15 napon belül.

11. Csak a magyar vállalkozásokat kell bejelenteni kapcsolt vállalkozásként?
Nem. Függetlenül az adott kapcsolt vállalkozás illetőségétől, a bejelentési kötelezettség fennállhat.

12. Mindkét kapcsolt félnek meg kell tennie a bejelentést?
Igen, ha mindkét kapcsolt fél belföldi illetőségű és Tao alany vagy egyéni vállalkozás (a bejelentést magánszemélynek, őstermelőnek, adószámos magánszemélynek nem kell megtennie).

13. Be kell-e jelenteni a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését?
Igen. A kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését követő 15 napon belül.

14. Mekkora mulasztási bírság szabható ki a bejelentési kötelezettségek elmulasztása, határidőn túli teljesítése esetén?
Bejelentésenként 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható a mulasztás, határidőn túli teljesítés.

15. Mit jelent a szokásos piaci ár elve?
A kapcsolt vállalkozásoknak egymás közötti ügyleteik tekintetében a szokásos piaci ár elvének megfelelően kell eljárniuk, úgy, ahogy azt független felek egymás között tennék. Az egymás közötti szerződéseikben, ügyleteikben ettől eltérhetnek, de akkor az adóalapjukat módosítaniuk szükséges a szokásos piaci ár elvének megfelelő elszámolás szerint.

16. Kinek kell alkalmaznia a szokásos piaci ár elvét?
Minden olyan vállalkozásnak, amely kapcsolt vállalkozásával köt ügyletet, a kapcsolt vállalkozásával megvalósult ügylete tekintetében. Nincs vállalati méret korlát, ezt minden vállalkozásnak alkalmaznia kell.

17. Mely adónemeket érinti a szokásos piaci ár elve?
Fő szabály szerint a társasági adót, de érintheti a helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, egyszerűsített vállalkozói adót, kisvállalati adót, illetéket, stb.

18. Kinek kell írásban bizonyítania a szokásos piaci ár elv betartását?
A legalább középvállalkozási méretet elérő cégcsoportok tagvállalatainak szükséges írásos bizonyítást, azaz transzferár nyilvántartást készíteniük. A jogszabályi háttér a Tao. tv. 18.§-ban található meg.

19. Hogyan kell megállapítani a vállalati méret besorolást?
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint kell megállapítani.

20. Mekkora mértékű mulasztási bírsággal járhat a transzferár nyilvántartás hiánya?
Ha a transzferár nyilvántartás nem készül el határidőre, akkor 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Ez annyiszor szabható ki, ahány ellenőrzött ügyletre nem készült el határidőben a nyilvántartás.

kapcsolt-vallalkozas-webinar

Cikkem 2017.07.06-án jelent meg az Adó Online oldalán.

Kép forrása: Image courtesy of jesadaphorn at FreeDigitalPhotos.net

 

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről