Reklámadó aktualitások

Újabb fontos dátum közeleg a reklámadónál: szeptember 22-én lesz a reklámadó havi bevallásának első határideje! A feladatokról és a kapcsolódó gyakorlati tennivalókról 09.11-én beszélgettem Ölvedi Rékával az Érd fm délutáni műsorában.

A kapcsolódó interjú itt meghallgatható.

1. Mit kell bevallani szeptember 20-áig a reklámadó esetében?

Az első bevallási határidő augusztus 20-án volt, amikor is az érintetteknek a 2013-as év adatai alapján meg kellett állapítaniuk, hogy a reklámközzétételből származó nettó árbevételük és saját célú reklámköltségük meghaladta-e éves szinten az 500 millió forintot. Tehát ez a határidő azokat nem érintette, akik az 500 millió forintos nagyságrend alatt tevékenykedtek. A szeptember 20-i határidő egy másik reklámadó alany csoportot fog érinteni, azokat, akik reklám közzétételt rendeltek meg egy másik vállalkozástól.

2. Mi a különbség a két adóalany csoport között (közzétevő/megrendelő)?

A reklámadó jogi szabályozásában alapelv, hogy oda kerül a kötelezettség, aki az adott reklámot közzéteszi. Így az első feladat mindig annak a vizsgálata, hogy ki minősül közzétevőnek, aminek a megállapítása sokszor nem egyértelmű. Ha egy vállalkozás szeretné magát vagy a termékeit, szolgáltatásait reklámozni, azt megteheti saját maga, például a saját weboldalán, a saját autóját, ingatlanján, a saját rendezvényein, szórólapjain, katalógusaiban. Azonban dönthet úgyis, hogy bérel felületeket (elsősorban jellemzően ingatlant, helységet, stb.), és ott hirdet. A közös pont ebben az esetben az, hogy ilyenkor a vállalkozó jogosult rendelkezni arról, hogy az adott felületen mi szerepeljen és hogyan, függetlenül attól, hogy az saját vagy bérelt felületnek számít – ilyenkor a vállalkozás lesz a közzétevő.

3. Mi a jellemzője a másik csoportnak (megrendelő)?

Ha egy vállalkozás szeretné reklámozni magát, de nem a saját felületein, hanem mások tulajdonában álló felületen, és a szolgáltató határozza meg a reklám vagy hirdetés feltételeit, akkor jellemzően a vizsgált vállalkozásunk reklám közzététel megrendelője lesz. Nézzünk erre néhány példát: idegen vállalkozás weboldalán banner elhelyezése, újságban, tv-ben, rádióban hirdetés megrendelése, internetes reklám megrendelése (jellemzően külföldi nagy szolgáltatók).

4. Mi a helyzet akkor, ha egy vállalkozás konferencián vagy kiállításon részt vesz, és ott reklámoz, pl. kiállítóként van jelen?

Speciális helyzet a kiállítóként történő részvétel, mivel ilyenkor a rendező által nyújtott szolgáltatásoktól függ alapvetően a reklámadó kötelezettség megállapítása. Előfordulhat olyan helyzet, hogy csak helyet bérelünk, és mi döntünk mindenről, hogy hány roll-up legyen, mekkora felületet használunk reklámra és milyen típusú reklámra – ebben az esetben mi döntünk, várhatóan mi leszünk a közzétevők. Ha a rendező feltételeket szab (és ez a leggyakoribb), akkor vélhetően a konferencia kiállítói díjban valamekkora értékben szerepel reklám közzététel is, ezt célszerű a számlán feltüntetni, vagy esetleg kettébontani a számlát, ha erre van lehetőség: konferencia kiállítói díjra és reklám közzétételi díjra. Amennyiben a rendező még azt is vállalja például, hogy legyártja a reklám eszközöket (logozott pólók, tollak, molinók, stb.), akkor véleményem szerint ez mindenképpen külön kell kezelni a számlán, mert ez nem a rendezőnél keletkeztet reklámadó alapot, hanem a megrendelőnél saját célú reklám közzétételi költség, és ott figyelni kell az 500 millió forintos határt.

5. Tehát most a reklám közzététel megrendelőknek kell a határidőt figyelniük. Mikor kell reklámadót fizetniük?

A reklám közzététel megrendelőknek az erről szóló számláikat meg kell vizsgálniuk, hogy szerepel-e rajtuk a közzétevő (szolgáltató) nyilatkozata arról, hogy: - adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy - az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Ha a számlákon nem szerepel nyilatkozat, akkor további lehetőségként a közzétételről szóló szerződést kell megvizsgálnunk. Ha ott sem található meg a nyilatkozat, akkor azt a költséget már figyelembe kell venni a reklámadónál, és amennyiben összességében havi szinten eléri a nyilatkozat nélküli költség a 2,5 millió forint nettó értéket, akkor az e feletti részre 20% reklámadót kell fizetni 09.20-ig és ugyaneddig a határidőig be is kell vallani a reklámadót.

6. Kiknél merülhet fel jellemzően a 09.20-i reklámadó fizetés?

Azoknál a vállalkozásoknál, akik 2,5 millió forint felett költenek reklám közzététel megrendelésre, és ezt jellemzően olyan szolgáltatóknál költik el, akik nem adnak nyilatkozatot. Tipikus esete ennek a külföldi szolgáltatóknál (pl. Google, Facebook) elköltött összegek, hiszen ezek a társaságok várhatóan nem fognak nyilatkozatot adni, sőt eddig az elmúlt egy hónapban nem találkoztunk ilyen nyilatkozattal ezektől a cégektől.

7. Milyen időszaki számlákat kell figyelembe venni?

Figyelemmel arra, hogy a reklám megrendelése keletkeztet adókötelezettséget, ezért az adókötelezettség csak a reklámadó törvény hatályba lépése napjától, azaz a 2014. augusztus 14-ét követően megkötött szerződések vonatkozásában keletkezik. Tekintve továbbá, hogy az adó bevallása és megfizetése a számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig teljesítendő, ezért arra – az adómentes értékhatár túllépése esetén – első ízben 2014. szeptember 20-áig (illetve 22-éig) kerülhet sor. Felmerülhet olyan eset is, hogy folyamatos szolgáltatásként – például internetes hirdetés megjelentetésével – végzi tevékenységét a közzétevő. Amennyiben a Ratv. hatálybelépését megelőzően példának okáért 2014. 06. hónapban megkötött szerződés alapján már kiszámlázott, a 2014.06.01-2014.12.31-ig tartó időszakra vonatkozó hirdetési szolgáltatásról van szó, az adókötelezettség kérdése fel sem merül. Ugyanez a helyzet abban az esetben, ha olyan folyamatos teljesítésű szolgáltatás történik, amely esetében a szerződés megkötése a Ratv. hatálybelépését megelőzően történt (például 2014. 06. hónapban), azonban egyes elszámolási időszakok, az ezekhez kapcsolódó számlázás és az ellenérték megtérítése már a Ratv. hatálybalépését követő időpontra esik. Például a 2014.07.01-2014.10.31-éig tartó időszakra vonatkozó szerződés alapján a szeptemberben, októberben közzétett hirdetések ellenértéke nem képez adóalapot.

Kép: Image courtesy of Boians Cho Joo Young at FreeDigitalPhotos.net