Új transzferár szabályok 2018-tól – 4. rész

Új transzferár szabályok 2018-tól – 4. rész

 A 2017. november 17-én hatályba lépett új transzferár rendelet (a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet) a fődokumentumból és helyi dokumentumból álló transzferár nyilvántartás mellett számos további újdonságot épített be a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban. Cikksorozatunk utolsó részében ezeket az újdonságokat vizsgáljuk meg.

Mentesség a nyilvántartás készítési kötelezettség alól

A nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentesülés esetei alapvetően nem változtak. Kapcsolt jogviszony keletkezését megelőzően kötött szerződésre nyilvántartás akkor szükséges, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.

Nem terheli a rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést, az APA (előzetes árképzési megállapodás) határozattal lefedett ügyletet, a változatlan formában és összegben történő továbbterhelést független féltől származó számlánál,  ingyenes pénzeszköz átadást és átvételt, a szokásos piaci áron 50 millió Ft-ot meg nem haladó ügyleteket (összevonás szabályait is figyelembe véve), a tőzsdei ügyletet (kivéve bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam-befolyásolás eseteit), a hatósági ár vagy jogszabályi ár alkalmazásával megvalósuló ügyletet (kivéve jogszabály megsértésével megállapított ár).

Nem tisztázott azonban, hogy amennyiben az adózónak csak mentesülő ügyletei vannak, akkor vajon a fődokumentum és a helyi dokumentum általános részének elkészítése alól is mentesül.

Átterhelés több kapcsolt vállalkozás részére

Az eddigiekben is mentességet élvezett a nyilvántartás készítési kötelezettség alól a  szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelése, feltéve, hogy a  szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő személy az adózóval, külföldi személlyel vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

Új előírás azonban, hogy ha az adózó, külföldi személy a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékét több kapcsolt vállalkozása részére terheli át, akkor az adózó nyilvántartásának tartalmaznia kell annak alátámasztását, hogy az alkalmazott megosztási módszer – az adott ügyletre jellemző tények és körülmények figyelembevételével – a szokásos piaci ár elvének megfelel.

Ha az adózónak csak mentesülő ügyletei vannak, viszont több kapcsolt vállalkozása részére átterhelt ilyen formában összegeket, akkor elvileg mentesül a nyilvántartás készítési kötelezettség alól. De vajon ebben az esetben hogyan mutatja be a nyilvántartásában, hogy az alkalmazott megosztási módszer a szokásos piaci ár elvének megfelel?

Árfolyam átszámítása mentesülési értékhatár megállapításához

A szokásos piaci áron 50 millió forintot meg nem haladó ügylet(ek) esetében az értékhatár megállapításánál, ha a  teljesítés értéke a  szerződésben külföldi pénznemben kifejezett, akkor:

a) a beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével,

b) az a) pontban nem említett adózó a könyvviteli elszámolások során alkalmazott árfolyam alapulvételével számítja át forintra a teljesítés értékét.

Adatbázis szűrés frissítése

Az adózónak az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozásokra vonatkozóan készített adatbázisszűrést legalább háromévente, az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozások pénzügyi adatait legalább évente frissítenie kell, feltéve, hogy vállalkozási tevékenységében ez idő alatt nem következik be olyan változás, amelyet független felek az ár meghatározásánál befolyásoló tényezőként vennének figyelembe.

Összehasonlító adatok keresésének dokumentálása

Az összehasonlító adatok keresését olyan módon kell dokumentálni, hogy az egyértelműen rekonstruálható (visszakövethető) legyen, vagy ha a rekonstruálás (visszakövetés) nem lehetséges, a keresési lépések hiánytalanul dokumentálva legyenek.

Nyilvántartás készítési határidő változása

Fő szabály szerint a transzferár nyilvántartás (fődokumentum és helyi dokumentum együtt) készítési határideje a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 18.§-ban meghatározott határidő, ami a tao bevallás benyújtása, de legkésőbb az adóévet követő május 31-e.

Ha az adózó a társasági adóbevallása benyújtásáig a helyi dokumentumot elkészítette, azonban az érintett adóévre vonatkozó fődokumentum a csoport végső anyavállalatára vonatkozó jogszabályok miatt nem áll rendelkezésre, akkor a csoport végső anyavállalatára vonatkozó, e rendelet szerinti fődokumentumnak megfeleltethető nyilvántartás elkészítésére nyitva álló határidőig, de legkésőbb az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belül a nyilvántartás kizárólag a helyi dokumentumból áll. Tehát csak akkor fogadható el a fődokumentum hiánya, ha a végső anyavállalatra eltérő határidők vonatkoznak az illetékessége szerinti államban.

Ha az adózó a Tao. törvény hatálya alól kikerül, akkor viszont e fentiektől eltérően köteles a társasági adóbevallása benyújtásáig a fődokumentumot elkészíteni. Ez a gyakorlatban nagyon rövid határidőt fog jelenteni, például az átalakulás, végelszámolás, társasági forma váltás vagy éppen felszámolás alá eső vállalkozásoknál, mind a helyi dokumentumra, mind a fődokumentumra vonatkozóan.

Nyilvántartás módosítása, javítása

Bekerült a rendeletbe a nyilvántartás módosításával, javításával kapcsolatos szabályozás is. Az adózó az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül, de legkésőbb az adó- és vámhatóság ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja nyilvántartását, ha feltárja, hogy a nyilvántartást nem a jogszabályoknak megfelelően készítette el, vagy a nyilvántartásban az adóalapot, az adót, a szokásos piaci árat, a szokásos piaci ár-tartományt (jövedelmezőséget) érintő hibát észlel.

A módosító dokumentum tartalmazza a módosítással érintett nyilvántartás megnevezését, a módosítást és annak dátumát. A módosítást a nyilvántartás esedékességének eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint kell elvégezni. Nincs helye módosításnak, ha az adózó az e rendeletben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt a módosítással változtatná meg.

A nyilvántartás, módosítás, javítás és az azt alátámasztó dokumentáció nem magyar nyelven is elkészíthető.

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása már csak akkor készíthető az új rendelet szerint, ha az adóévben kapcsolt vállalkozásokkal kizárólag ilyen típusú szolgáltatásokra kerül sor.

Ha az adózó az adóévben kapcsolt vállalkozásaival nem kizárólag alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásokat végez (vesz igénybe), akkor az adózó az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokra a helyi dokumentumban úgy készíti el a vonatkozó nyilvántartásrészt, ahogyan az a rendelet 5.§-ban szerepel.

Cikkem a www.5percado.hu oldalon jelent meg 2017.12.28-án.

Kreditpontos előadás!

Transzferár nyilvántartás készítés szabályai 2017-2018.

  • Kapcsolt vállalkozási viszony meghatározása
  • Kapcsolt vállalkozások hármas kötelezettsége
  • Transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség megállapítása
  • Transzferár bizonyítási módszertan
  • Transzferár rendelet bemutatása
  • Transzferár nyilvántartás esettanulmány

Gyakorlatorientált előadás példákkal a Penta Unió Zrt-nél, 2018. február 15-én, részletek ide kattintva!

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

További információ a formázási lehetőségekről